Itt az oroszok nukleáris tengeralattjárója, ami mindent elpusztíthat

Az orosz–ukrán háború kitörése hamar véget vetett a hidegháború befejezését követő viszonylagos geopolitikai nyugalomnak. A háború kitörését követően elkezdődött a blokkosodás, és egyre jobban érvényesült a hidegháborús logika. A hatalmi átrendeződés és a világ teljes átrendeződése zajlik a szemünk előtt, miközben a nagyhatalmak nukleáris farkasszemet néznek egymással - írja a Magyar Nemzet.

Emiatt pedig visszatértünk a hidegháborús időkből ismert nukleáris elrettentés doktrínájához. Ez pedig ismét beindította a nukleáris fegyverkezést, főleg úgy, hogy a háború kitörését követően az Oroszországi Föderáció felfüggesztette azt a szerződést, amelyben a felek vállalták a nukleáris robbanófejeik, fegyvereik korlátozását, és melynek segítségével kölcsönösen ellenőrizhették egymás e célú létesítményeit.

A két vezető nukleáris hatalom, Oroszország és az Egyesült Államok egyenként annyi atomtöltettel és különböző nukleáris fegyverrel rendelkezik, amennyi örökre megváltoztathatja a ma ismert környezetünket, az emberi civilizációt. 

Habozás nélkül bevetnék a nukleáris arzenált

Vlagyimir Putyin orosz elnök többször kijelentette, hogy abban az esetben, ha országát vagy szuverenitását megsértik, habozás nélkül alkalmazza a nukleáris arzenálját. A háborús uszító Emmanuel Macron francia elnök pedig kijelentette, hogy az oroszok ellen meg kell fontolni a nukleáris fegyverek bevetését is, az amerikai arzenálra is támaszkodva, mivel a szövetségesei nevében fogalmazott a francia elnök. Az Egyesült Államok rendelkezik az oroszok után a legnagyobb arzenállal, mely fegyvereiket és tölteteiket a magterületeiken túl a világ számos pontján állomásoztatják bevetésre készen. Az orosz arzenál az az orosz–ukrán háborút követően pedig éjjel-nappal készenlétben van, rakétáik bármikor bevetésre készen állnak. Minderről nem más, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilatkozott többször is.

A Magyar Nemzet szerint a legváltozatosabb atomarzenállal rendelkező Oroszország és az Egyesült Államok esetében elég pusztán egy töltet felrobbantása, egy rakéta kilövése, és máris beindul a pusztító láncreakció, mely kiirtaná az emberiséget.

76 év telt el a hirosimai nukleáris csapás óta, és még mindig több mint 12 ezer nukleáris robbanófej van szerte a világon, az amerikai silókban, az európai légibázisok elszigetelt zugaiban, Szibériában, sőt még az óceán mélyén is, ahol ballisztikus rakétás tengeralattjárók leselkednek lopakodó, elrettentő veszélyként.

Nukleáris tengeralattjárók és a ballisztikus rakétáik

Az atomháború során az egyik legnagyobb veszélyt a nukleáris meghajtású tengeralattjárók jelentik, melyek számos nukleáris robbanófejjel ellátható interkontinentális ballisztikus rakétát képes kilőni. Egy ilyen katonai eszköz a világ óceánjai mélyén négy hónap rejtőzködésre képes észrevétlenül. Az orosz haditengerészet rendelkezik a világ egyik legnagyobb tengeralattjáró-flottájával, amely becslések szerint 58 hajót számlál, melyből 11 nukleáris meghajtású ballisztikus rakéták kilövésére is.

A Bulava interkontinentális rakéta

A Bulava egy interkontinentális hatótávolságú, tengeralattjáróról indítható, szilárd hajtóanyagú ballisztikus rakéta, amelyet véglegesen 2013-ban állítottak szolgálatba. Ez a rakéta az Oroszországi Föderáció stratégiai nukleáris erőinek egyik központi elemét képezi. Az interkontinentális rakétákat úgy tervezték, hogy azt az ország Borey-osztályú ballisztikus rakétás tengeralattjáróira telepítsék, amelyek egyenként 12-16 rakéta befogadására képesek. A rakéta 12 méter hosszú, átmérője két méter és a súlya 36 800 kg. 

A rakéta akár MIRV robbanófejet is szállíthat, 100-160 kilotonna hatóerővel, mintegy 8300 kilométer távolságra. Az oroszok szerint a rakéta csalétket hordoz, és repülés közben képes manőverezni és újra célozni, hogy bármilyen ellenséges védelmet kijátszhasson. Körkörös hibavalószínűsége körülbelül mindössze 250 méter.

Az alábbi videón egy olyan rakétateszt látható, melyet a Csendes-óceáni Flotta Volhov dízel-elektromos tengeralattjárójának legénysége a Japán-tengeren a harci kiképzési tervnek megfelelően víz alatti helyzetből indított egy Kalibr cirkálórakétát, melyet egy part menti célpontra lőtték ki, amely egy  tüzelőállást szimulált. A tervezettnek megfelelően a Kalibr rakéta sikeresen eltalálta a kijelölt célt a Habarovszki területen található Szjurkum taktikai mezőn. A kilövési távolság meghaladta az 1000 kilométert. A látványos videó jól illusztrálja azt, hogy mire képes az orosz rakétatechnológia.

A Bulava hatótávolságáról szólva érdemes megemlíteni, hogy az 8300 kilométer, ami többszörösen brutális, figyelembe véve, hogy szinte bárhol fel tud bukkanni az atom-tengeralattjáró, és bárhol képes kilőni a pusztító nukleáris robbanófejjel felszerelt interkontinentális ballisztikus rakétáit.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK