Egyre kevesebb a hívő Nyugaton - miért hanyatlik a kereszténység?
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A nyugati világban egyre csökken a hívők száma, kevesebben vallják magukat kereszténynek. De mik a valós számok? Vajon mi tartja távol a modern embert Istentől? És jó-e így neki...? – ezekre a kérdésekre keresi a választ A valóság ezer darabja friss része.
2023-ban 2,6 milliárd keresztényt tartottak számon, a világ nyolcmilliárdos lakosságának közel 32 százalékát. Az ateisták és a keresztényellenesek egyik kedvenc érve, hogy ebből milyen kevesen járnak templomba, vagy élnek aktív hívőként – és valóban! Csakhogy a statisztika nem a megélt hit mélységéről szól, hanem a felekezeti hovatartozásról, ami nem csak hitet jelent, hanem kulturális determináció is. A Kontextuson most utánaerednek a történelmi tényeknek, a különféle vallások sajátosságainak és a háttérben húzódó jelenségeknek is.
Mint arról korábban beszámoltunk, a baloldal a keresztények számának csökkenéséről terjeszt álhíreket, miközben a népszámlálás szerint a romák száma 35 százalékkal, 100 ezer fővel csökkent tíz év alatt. A magukat német nemzetiségűeknek vallók száma 25,4 százalékkal kevesebb 2011-hez képest, noha német nemzetiségi iskolába több gyereket íratnak be, mint ezelőtt 11 évvel. Sajnos a fogyatékossággal élőkre sem jellemző, hogy varázsütésre meggyógyulnak. Ehhez képest a számuk 45 százalékkal, mintegy 200 ezer fővel csökkent. A fentiekhez képest katolikusnak csak 28 százalékkal kevesebben vallották magukat. Semjén Zsolt Vadai Ágnesnek adott válaszában leszögezte, a népszámlálás adatai szerint egymillióval csökkent a katolikusok száma, addig a nem válaszolók száma 1,15 millióval nőtt. Tehát ott vannak a katolikusok, csak a legnagyobb valószínűség szerint a nem válaszolók közt.
A miniszterelnök-helyettes válaszában először is leszögezte, hogy
a 2022. évi népszámlálás adatai is megerősítik azt a tényt, hogy Magyarország keresztény ország.
Utalt rá, hogy az adat, amelyet a legtöbben kiemelnek, az, hogy a vallási, felekezeti hovatartozásra vonatkozó – önkéntesen megválaszolható – kérdésre a lakosság 60%-a válaszolt, 40%-a pedig nem. Ismertette, hogy „a Központi Statisztikai Hivatal – az Eurostat előírására – a népszámlálást ezúttal – szemben az előző két népszámlálás gyakorlatával – most először névvel és címmel, tehát nem anonim módon folytatta le, valamint a kérdőívek kitöltése alapvetően online történt".
Azt hiszem, azt nem kell különösebben magyarázni Képviselő Asszonynak sem, hogy a közép-kelet európai – ezen belül a magyar – történelem során akár a vallási, felekezeti, akár a nemzetiségi adatoknak is milyen következménye lehetett" – utalt a magyarországi zsidó lakosság gyászos emlékű 1944-es deportálására, vagy a kommunista diktatúra – elsősorban a keresztények elleni – egyházüldözésére.
Úgy véli, nem lehet kizárni, hogy sokakat megfélemlíthetett a Demokratikus Koalíció, főként a történelmi keresztény egyházakkal szemben megnyilvánuló egyházellenes propagandája is, és ezen szempontok óhatatlanul is befolyásolhatták az önkéntes válaszadásra vonatkozó hajlandóságot, és növelhették a nem válaszolók számát.